Törvények
Mit érdemes tudnunk a bérfőzetésről?
Alapfogalmak
Bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot.
Magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.
Gyümölcstermesztő személy: az a természetes személy, aki gyümölcstermő területtel rendelkezik.
Adó kedvezmény: a bérfőzető egy naptári évben és háztartásonként 50 liter, 86 térfogat-százalékos pálinkát főzethet le 1670 Ft adóval. Ez 50 (V/V) fokos pálinka esetén 86 liternyi mennyiség. E fölötti mennyiség esetén a mindenkor érvényes adómértéket kell megfizetni, amely jelenleg, 100 % tiszta szesz tartalomra vetítve: 3333,85 Ft/l.
Nem adható ki a bérfőzött pálinka kedvezményes adómértékkel, ha a bérfőzető
- a jogosultságára vonatkozó nyilatkozattételt elmulasztja,
- a tárgyévben a kedvezményes adótétellel lefőzethető mennyiséget túllépte.
Háztartás: a háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonyoktól (kapcsolatoktól), egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan, részben, vagy egészben közösen viselik.
Származási igazolvány: a szeszfőzde a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, amely igazolja az adó megfizetését, valamint a párlat adóraktárban történt előállítását, származását. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A vámhatóság a származási igazolvány érvényességét a 15 év letelte után kérelemre 2 évente 2 éves időtartamra meghosszabbítja.
Bérfőzői nyilatkozatok: a bérfőzött párlat utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.
A cefre lepárlását megelőzően a bérfőzető nyilatkozik arról, hogy:
– a kierjedt cefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,
– a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsössel, gyümölcsfával),
– ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki
Jövedéki törvény
64. § (1) Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.
(2) Az adó mértéke – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint.
(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente
a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,
b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.
(3a) A (3) bekezdés alkalmazásában az 50 literes mennyiség alatt 0,43 hektoliter tiszta szeszt tartalmazó bérfőzött párlatot kell érteni.
A magánfőzésre vonatkozó szabályok >>>
3. számú melléklet a 2003. évi CXXVII. törvényhez
Kihozatali arányszámok: (100 kg alapanyagra / 100 liter szőlőborra / számítva)
| Alapanyag megnevezése | Párlat (liter, tiszta szesz) |
| Cseresznye | 4.0 |
| Meggy | 5.0 |
| Kajszibarack | 6.0 |
| Szilva | 7.0 |
| Körte | 4.5 |
| Alma | 5.0 |
| Őszibarack | 4.0 |
| Vegyes | 6.0 |
| Birs | 4.5 |
| Bodza | 3.0 |
| Erdei gyümölcs | 3.0 |
| Szőlőtörköly | 6.0 |
| Aszútörköly | 6.0 |
| Borseprő | 8.0 |
| Szőlőbor | 9.0 |
| Szőlő | 8.0 |
Pálinkatörvény
A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény rendelkezik.
2004-ben az Európai Unió elfogadta, hogy a pálinka megnevezést csak Ausztria négy tartományának (Burgenland, Alsó-Ausztria, Stájerország és Bécs) kajszibarackpárlatai és Magyarország gyümölcspárlatai viselhetik. A pálinka azóta hivatalosan is hungarikum.
A törvény értelmében pálinkának illetve törkölypálinkának csak azon gyümölcs- illetve törkölypárlatok nevezhetők, amelyeket meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő, és amelyeknek az alapanyaga is Magyarországon termett, továbbá cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
A törvény megalkotását négy országos szakmai szövetség (a Szeszipari Szövetség, a Pálinka Céh, a Pálinkafőzők Országos Érdekképviselete és a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesülete) támogatta.
A törvény előírásai
A pálinkatörvény szerint a valódi pálinkának hat feltételnek kell megfelelnie:
- 100%-ban gyümölcsből készült párlat, semmilyen adalékanyagot nem tartalmazhat (pl. mézet sem);
- kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vadgyümölcs, illetve szőlőtörköly és aszú-szőlőtörköly lehet az alapanyaga (az importgyümölcs nem felel meg a kívánalmaknak);
- a gyümölcsöt, illetve törkölyt Magyarországon cefrézték, párolták, érlelték és palackozták;
- minimum 37,5% v/v alkoholfokos legyen (maximális kikötés 86% v/v alatti kell legyen, vagyis lehet 50% feletti is);
- neve kizárólag pálinka alakban írható (palinca és egyéb névalakok nem felelnek meg az előírásnak);
- a pálinka nevet kizárólag Magyarország használhatja (valamint négy osztrák tartomány jogosult a „barackpálinka” név használatára).
Speciális pálinkák
A Pálinkatörvény arról is rendelkezik, hogy mi a kisüsti, az érlelt, az ágyas és az ópálinka. Eszerint:
- Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő.
- Érlelt pálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább három hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább hat hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
- Ópálinka: az a gyümölcs- vagy törkölypálinka, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább két évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
- Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább három hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcságyas pálinkának nevezhető.
A pálinka és törkölypálinka oltalma, minősítése
- A pálinkának és törkölypálinkának – az e törvényben előírtakon túl – meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak is.
- A Magyarország valamely régiójából vagy helységéből származóként földrajzi árujelző oltalomban részesülő pálinkának és törkölypálinkának – az e törvényben előírtakon túl meg kell felelnie a rá vonatkozóan jóváhagyott termékleírásban foglaltaknak is.
- Az országos pálinkaverseny feltételeit, a pálinkaminősítés, valamint a pálinka érzékszervi bírálók képzésének szabályait külön jogszabály tartalmazza.
- Az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak betartását a pálinkaellenőrző hatóság ellenőrzi.
A pálinka nemzeti tanács
A Pálinka Nemzeti Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti a pálinka előállítása, származása, minősége és eredetvédelme egységes szabályozásához és annak végrehajtásához fűződő közös magyar érdek előmozdítását.
A Tanács tagjait – az agrárpolitikáért felelős miniszter kettő, az adópolitikáért felelős miniszter egy képviselőjét, valamint a szakmai szervezetek tíz jelöltjét – az agrárpolitikáért felelős miniszter 3 évre kéri fel.
A Tanács tagjai maguk közül elnököt választanak.
A Tanács tagjairól névjegyzéket kell készíteni és az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell.
A Tanács szervezetének és működésének rendjét alapszabályban kell meghatározni, amelyet az agrárpolitikáért felelős miniszter hagy jóvá.
A Tanács titkársági feladatait az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.
A Tanács
- Kidolgozza a Nemzeti Pálinkastratégiát a pálinka, mint nemzeti kincs megóvása érdekében;
- Kidolgozza és jóváhagyásra felterjeszti az agrárpolitikáért felelős miniszternek az éves, illetve több éves pálinka marketing tervet, és nyomon követi annak megvalósítását. Ennek érdekében együttműködik a szakmai szervezetekkel;
- Fellép a kulturált pálinkafogyasztás érdekében;
- Részt vesz a kulturált alkoholfogyasztás elősegítésével kapcsolatos társadalmi kommunikációs tevékenység kidolgozásában;
- Véleményezi a pálinkával kapcsolatos jogszabályok tervezetét;
- Elkészíti és közzéteszi a pálinkakészítésre, forgalmazásra és ellenőrzésre vonatkozó szakmai ajánlásokat;
- A minőségvédelem érdekében összehangolja a pálinkakészítők szakmai együttműködését, szakmai fórumokat szervez;
- Elősegíti a tisztességes piaci magatartás és az ennek megfelelő reklámtevékenység követelményeinek megvalósulását, ennek érdekében etikai kódexet bocsát ki;
- Együttműködik a közigazgatási szervekkel a feketegazdaság elleni küzdelemben;
- Tájékoztatja az érintetteket a piaci és szakmai információkról;
- Internetes oldalt működtet a fogyasztók és előállítók tájékoztatása érdekében;
- A pálinka egységes minősítése és laboratóriumi vizsgálata érdekében együttműködik a pálinkaellenőrző hatósággal;
- Szakmai véleményt nyilvánít a pálinkák földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásban;
- Felszólíthatja a pálinkára vonatkozó jogszabályok megsértőit jogsértésük azonnali abbahagyására. A felszólítás eredménytelensége esetén értesíti az illetékes hatóságokat;
- Együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal;
- Az érintettek kérelmére nyilvántartja és közzéteszi a pálinka érzékszervi bírálók névsorát.
Az adópolitikáért felelős miniszter – az agrárpolitikáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – évente – a tárgyévet követő év március 15-éig – megküldi a Tanácsnak a tárgyévben
- előállított bérfőzött párlat és a magánfőzésben előállított, a Jöt. 67/A. § (1) bekezdése szerint a magánfőző által a vámhatósághoz bejelentett párlat párlatfajtánként megbontott,
- előállított és a Jöt. szerint szabad forgalomba bocsátott
- kereskedelmi céllal főzött pálinka vámtarifa-számonként megbontott,
- a 2208 20 19 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermékek
- alkoholfok-mennyiségéről az országosan összesített adatokat.
Népegészségügyi adó
NETA törvény
Rengetegen érdeklődtek az utóbbi időben arról, hogy miként alakul a pálinkafőzés díja 2019-ben. A bérfőzdékben – mint amilyen a “Vecsei Pálinkafőzde” is – nem változik a literenként fizetendő összeg, marad a már ismert 835 Ft / literes adó.
A 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról szóló jogszabály alapján annak kell népegészségügyi termékadót fizetnie, aki pálinkát értékesít. Mivel a bérfőzdék nem kereskednek, hanem bérfőzés keretében szolgáltatást végeznek, nem kell fizetniük ezt az adónemet.
A jogszabály itt elérhető:
http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139165.357213